Kérdés a magyarországi munkavállalásról, beilleszkedésről avagy mire számítson egy koreai aki hosszú távon Magyarországon akar élni?
"Réka vagyok és nekem egy olyan kérésem lenne, hogy amennyiben Magyarországon éltetek/éltek esetleg megosztanád-e a tapasztalataitokat? Mennyire volt nehéz pl. munkát vállalni barátodnak itt, mennyire volt nehéz a beilleszkedés (nyelvi akadályok). Persze csak ha nem túl nagy kérés. Koreai a barátom és igyekszünk mindenhonnan információt és tapasztalatokat gyűjteni. :)
Válasz:
Kedves Réka!
Köszönöm a kérdéseidet. A munka kérdése valóban fontos ha a párod szeretne tartósan Magyarországon élni. Mi Magyarországon élünk, itt is ismerkedtünk meg egymással. A kiköltözést csak a távoli jövőben tervezzük. Az én férjem kb 5 évvel ezelőtt érkezett ide Európába. Előtte Koreában élt és dolgozott, és nem is keresett túl rosszul elmondása szerint. Őt a kalandvágy hozta ide, illetve az, hogy saját vállalkozásba kezdjen, amint kint Koreában sokkal nehezebben tudott volna megvalósítani.
A kiutazása is egy munkavállalással kezdődött, akkor volt 30 éves.
Sok koreai úgy tartózkodik Magyarországon, hogy tanulói vízuma van, tehát a legtöbben valamelyik egyetemre járnak (főként orvosnak tanulnak) így a munkavállalás fontossága csak később merül fel, vagy egyáltalán. Az iskola elvégzése után visszatérnek Koreába.
Akikből kevesebb van, azok akik nem tanulnak, hanem munka, tapasztalatszerzés, egy új élet kezdése miatt költöznek Magyarországra. Nem tudom, hogy a ti esetetekben melyik áll fenn? Azt hiszem számukra az elsődleges lehetőség, ha egy koreai tulajjal rendelkező cégnél próbálkoznak.
És itt tennék is egy kis kitérést a nyelvre, mert a legtöbben nem beszélnek magyarul, tehát olyan munkakörben tudnak érvényesülni, ahol továbbra is koreaiakkal kell dolgozniuk. Természetesen hosszú távon elengedhetetlen a magyar nyelv - de legalább az angol - ismerete. Ezt a mindennapjaikban fogják tapasztalni, de egy magyar barátnővel/ baráttal sok akadály leküzdhető és a nyelvtanulás is könnyebb.
Valljuk be, a magyar nem egy világnyelv, ráadásul nem is könnyű.. Több koreait is ismerek, akik évek óta élnek Magyarországon de magyarul csak alap kifejezéseket tudnak. Ha nincs erős motivációjuk megtanulni ezt a nyelvet, nem is fogják erőltetni. Erős indok lehet: pl.: munkájához nélkülözhetetlen - így a pénz szerzéshez- , vagy házasság kapcsán - mint nálunk is - a családi beilleszkedés miatt.
A fiatalabb koreai generáció már egyre jobban beszél angolul, de nagy általánosságban még mindig elmondható hogy kizárólag koreai nyelven kommunikálnak magabiztosan. Vagy sok esetben megértik a kérdést, de megszólalni nem mernek, nem tudnak.
Ha jól beszél magyarul - ez már a Level 10-es szint - akkor persze más cégnél is lesz esélye, de maradjunk a tipikusabb példánál, vagyis annál, hogy az itteni koreai közösségben helyezkedik el, találja meg a helyét.
Ez lehet kisebb vállalkozás - például egy koreai étterem, koreai hostel, vagy szuvenírbolt, vagy akár nagyobb - mint a Hankook, Samsung, Lg.. cég. Jellemzően koreaiak számára Magyarországon a turizmus területén van a legtöbb lehetőség. A turizmust nem kell szerintem túl magyarázni.. Budapest kedvelt állomásuk az itt forgatott koreai drámák, videoklipek de nem utolsó sorban a világörökség részét képező gyönyörű éjjeli panorámától. Ráadásul Európa közepén helyezkedik el az ország, tehát az átutazás szempontjából is jelentős állomás a koreaiak számára.
A koreaiak alapból bizalmatlanok a más ország lakói iránt, ezért egy ilyen kirándulás előtt jól tájékozódnak - blogokat, élménybeszámolókat olvasnak arról hova utazzanak, hol szálljanak meg, hol étkezzenek. Ezt követően pedig nagy részük koreai vendéglátót, szálláshelyet keres az adott országban.
A másik lehetőség a magyarországi telephelyű gyárak.
Például információim szerint hamarosan új koreai autóalkatrész gyár nyílik Budapesttől nem messze, Monoron.
(Erről bővebben itt: https://www.monor.hu/hirek/2017/04/monort-valasztotta-a-del-koreai-ceg-jovore-akar-180-uj-munkahelyet-teremtve-ezzel)
Az én férjem is az elsőnek említett turizmus területén tudott elhelyezkedni. Az ő esetében a legtalálóbb kifejezés hogy "jókor volt jó helyen". Tehát magyarul szerencséje volt, hiszen alapból korábban nem a turizmusban dolgozott. Mára már hivatásos idegenvezető Budapesten, mindemellett a saját cégünk ügyvezetője, ami egy belvárosi guesthouse.
Idegenvezetői pályafutásának egyik kiemelkedő munkája volt, hogy ő lehetett Yoona (SNSD) koreai énekesnő személyi idegenvezetője 2017. szeptemberében.
Ezen kívül - mivel szakács is a szakmája - a hosszútávú terveink között egy saját étterem nyitása is szerepel.
Azt gondolom szerencsések vagyunk. Tudok olyan házaspárról, akiknél a koreai férjnek nem sikerült elhelyezkednie Magyarországon, ezért inkább Koreába költöztek. Nos, ha nálunk is beállna valami hasonló helyzet, azt hiszem ugyanígy tennénk.
A közösség ereje, bárhol is legyenek...
A férjem a kapcsolatunk elején sokszor elmondta, hogy mennyire fontos, hogy a kollégáival és a főnökeivel folyamatosan ápolja a kapcsolatot, nem csak a munkavégzés alatt. Fontos hogy munkaidő után is össze tudjanak ülni, mint egy nagy család. Tehát itt, vagy bárhol máshol is ragaszkodnak és tartják a kultúrájuk diktálta normákat.
Való igaz, hogy számukra a munka elvégzésével nincs vége a munkának. Gyakorlatilag a nap bármely szakaszában a főnöke rendelkezésére kell állnia - ami lehet egy apró szívesség teljesítése is.
Mi magyarok teljesen máshogyan állunk a munkához, számomra ennek megértése kis nehézséget okozott eleinte.
A beilleszkedés ilyen formán nyilván egyszerűbb, hiszen a már korábban itt tartózkodó koreaiak sok mindenben a segítségére tudnak lenni. Persze a magyar ügyintézéshez - mint például postán számla befizetés, internet bekötés, albérlet találás, stb.. már elengedhetetlen egy magyar barát segítsége, amíg a nyelvet nem beszéli. (Nem mellesleg mi így ismerkedtünk meg a férjemmel..) A legtöbbször azért, mert sajnos a legtöbb magyar ügyintéző sem beszél más idegen nyelvet - még angolul sem - vagy ha igen akkor könnyen átverhetik, lehúzhatják sok pénzzel csak azért mert külföldi... ez a magyar véres valóság... sajnos.
Továbbra is várom a kérdéseket, az eddigieket pedig próbálom mielőbb megválaszolni. :-)
Üdvözlettel: Mrs Kim alias Orsi
2018.01.10.
留言